A koncepcióm megalkotását egy mélyreható analízissel kezdtem. A jelenlegi jegypénztár és bejárat egy szűk sikátor szituáció végén helyezkedik el, amit három részre oszt egy szimmetrikus attikájú egykarú lépcső, ami egy szinttel lejjebb vezet a Nemzeti Színház művész bejárójához. Ezt a lépcsőt mindenképp adottságként kellett kezelnem, mivel a nem a város üzemelteti, így bonyolult lett volna bevonni a projektbe, ill. a költségek se tették ezt lehetővé, mivel kb. 20 millió ft áll rendelkezésre a projekt megvalósulásához, így igyekeztem a szimmetriára és a hármas tagolásra „rájátszani”. Ebből kifolyólag a lépcső melletti két sáv kijelöli a két bejárati szituációt, ill. egy komplex utcabútor elhelyezése is indokolt, javítandó a lépcső attikájának jelenlegi szituációját. A homlokzaton a bejárat felett el van helyezve egy monumentális homlokzati dombormű is, ami szintén megőrzendő adottság és érték. Szintén megfigyelhető benne egy 1/3, 2/3-os osztás egy diagonális kihúzás miatt. A koncepciómban ezt a formát tükrözöm meg a bejárati szinten a szimmetriára hajazva. A bejárati szinten így kapott diagonális kihúzás fontos lesz a későbbiekben, az ebben a sávban elhelyezett jegypénztárhoz sorban álló tömeg szempontjából, ill. a Nemzetibe való átközlekedés szempontjából. Véleményem szerint a homlokzat és a lépcső közti átközlekedés fenntartása, ill. a költségek miatt a dombormű síkjáig volt érdemes „kijönni” a bejárati szituációval. A jelenlegi szituáció is ezt illetve a fenti gesztus megtükrözését támasztja alá, mivel a jelenlegi szituációban a dombormű síkja kettévág egy impozáns ablakot a bejárat szintjén. Mivel meg kellett oldani az átjárást a Nemzeti felé, így adta magát, hogy ezen ablak ajtóvá alakításán át történjen. Így az elfelezési probléma is megoldódik, ill. nem kell a már meglévő szituációban kialakult tűzzáró ajtókhoz nyúlni, ami igen költséges lenne és kevésbé impozáns, ill. így pontosan a Nemzeti ruhatárához érkezünk át.

A hármas tagolást követtem a beltérben is. Ennek fő oka a már kint kialakult szituáció, ill. a jegypénztár és a Kamaraszínház bejárata közti hanggátlás. Ezen elvek alapján középen kialakításra került egy elválasztó blokk, amiben helyt kapott egy tárgyaló és egy szociális blokk a jegypénztári eladók és a közönségszervezők számára. A keleti sávban került kialakításra a jegypénztár, így a déli homlokzaton betűző nap és a téli lehűlések problémája is megoldódott, egyfajta puffer térként használva a szociális blokkot. Így a nyugati sávban kialakulhatott egy impozáns „üveg doboz” bejárati szituáció. A már meglévő hátsó üveg homlokzattal szemben előre is egy üveg homlokzatot helyeztem el, így nappal egyfajta átlátással este pedig a beltér kivilágításából fakadóan tud ez a portál egyfajta cégérként is működni, önmagában minden felirat és egyéb reklám nélkül. Ebből a térből biztosított az átjárás a jegypénztárba is és a Kamaraszínház ruhatárába is. Itt rendelkezésre állnak meglévő ajtók, amik közül az északi ajtó az ideális a jegykezelés miatt. A ruhatár már kialakult falazott szerkezetének bontása igen költséges, így minimális hozzányúlással igyekeztem nagyobb és egybefüggőbb teret létrehozni. A büfé kérdését a Corso étterem felé megnyitott pulttal kívánom megoldani. Az eredeti bejárat a jövőben vészkijáratként, kirakatként, ill. tavasszal a büféhez és a szünetekhez kapcsolható kültéri fogyasztás portál szituációjává alakulhatna.